KicsiCica versei

Társad a magány

Egyedül vagy társad a magány,
Senki nem szeret eléggé igazán,
De a baj bennük van s nem benned,
Mert nem tisztelik törékeny lelked.

Ne is törődj velük, nem éri meg,
Nem éri meg, hogy Te sírj és szenvedj,
Ne magadat okold, nincs miért,
Ne kérdezgesd, hogy megint miért?

Magaddal foglakozz ne mással,
Sorsod megvigasztal egy társsal.
Csak várnod kell, sose kell félni,
Lesz valaki, ki érted fog élni.

Emlék marad

A szerelem nála csak szavak, mondatok
Ha azt mondom, boldog vagyok: hazudok.
Csak én tudom, mennyire fáj, s szenvedek,
Szeretném, ha fogná, s nem engedné kezemet.
Hiába mondja: Szeretlek kicsim, életem
Hazudnak szavai, s ezt csak én érzem.
Miért nem hagy egyedül, miért nem megy el,
Miért van, hogy érte szenvednem kell?
Szeretem, s mégis az én szívem törik össze,
Inkább hagyna itt egyedül, örökre…
Menjen el, s elfeledem… akarom,
Akarom, hogy szívembe csak emlék maradjon!